Petició

Támogassa Ön is!

Petició

Kedves Támogató!

Csak fél perc kitölteni!
Nem kell e-mail címet megadni!

Kitöltési útmutató

A Liget Budapest Projekt folytatását néhány egyszerű lépésben, az itt található mezők kitöltésével tudja támogatni, az egész nem tart tovább fél percnél. Kattintson az "Ugrás az aláírási űrlapra" elnevezésű kék gombra. Ezt követően a vezetéknév, keresztnév, illetve az Ön tartózkodásának megfelelő ország és település megadása kötelező. Fontos, hogy email cím megadása nem szükséges, csak ha Ön szeretné.

A továbbiakban a kék “Aláírás” gombra kell kattintani, majd egy előugró mezőn be kell pipálni a “Nem vagyok robot feliratú” négyzetet, végezetül ismét az “Aláírás” gomb megnyomása szükséges.

Ezzel Ön is támogatta a Liget Budapest Projekt folytatását és az Új Nemzeti Galéria megépítését! Köszönjük!

Új Nemzeti Galéria

Az épület

Az Új Nemzeti Galéria egy olyan, világviszonylatban is korszerű, a 21. századi kihívásoknak megfelelő, közel 50 ezer négyzetméteres otthont kap, amely méltó a Városligetben már több mint egy évszázada megépült intézményekhez és az egyik legfontosabb nemzeti közgyűjteményünk anyagához.

Nagyobb tér, több műtárgy, több élmény

Az állandó kiállításokon a múzeumlátogatók számos innovatív megoldással találkozhatnak majd, amelyek a klasszikus, csupán kronológián alapuló, statikus képzőművészeti kiállításokkal ellentétben komplex élményt és a szórakozva tanulás lehetőségét kínálják. Az új épületben a bemutatni kívánt időszak állandó tárlatainak a jelenlegi kiállítóterekhez képest jóval nagyobb tér jut majd, így a jövőben számos olyan értékes mű is látható lesz, amelyek eddig raktárakban pihentek. A „nyitott múzeum” és a „mindenki múzeuma” alapelvek szerint az Új Nemzeti Galéria küldetésének tekinti, hogy kulturális örökségünk minél szélesebb látogatói kör számára legyen hozzáférhető. Az intézmény fontos feladatának tartja, hogy a tudományos feldolgozáson túl nemzeti identitásteremtő helyszínné, illetve a tanulás és az ismeretátadás kiemelt bázisává váljon. A tervek szerint ehhez az új épület nem csupán műtárgybiztonsági, műtárgyvédelmi és logisztikai szempontból nyújt majd megfelelő körülményeket, de olyan szolgáltatásokat is elérhetővé tesz a látogatók számára, amelyek a nemzetközi múzeumi világban ma már alapvetőnek számítanak, de a régi épületben nem tudtak megvalósulni. Korszerű múzeumpedagógiai terek létesülnek, a rendezvényterek és az előadóterem a hozzá kapcsolódó szekciótermekkel alkalmasak lesznek szakmai konferenciák és egyéb, a nagyközönség számára is vonzó rendezvények lebonyolítására. Az új intézmény a kiállítások bemutatásán túl arra is törekszik, hogy a látogatók számára népszerű közösségi térként működjön, s az épület maga pedig különleges térélményeivel járuljon hozzá, hogy az Új Nemzeti Galéria Budapest és egyben Európa egyik ikonikus és népszerű kulturális intézményévé váljon. A fentiek megvalósulása karnyújtásnyira került tőlünk. Támogassa Ön is az Új Nemzeti Galéria megépítését! Ha nem élünk a most adódó lehetőséggel, évszázadonként egyszer megteremtődő esély úszik el.

Egy klímabarát 21. századi épület

Az Új Nemzeti Galéria terveit a legfontosabb nemzetközi épületminősítési rendszer, a BREEAM környezettudatossági szempontból példaértékűnek minősítette, ami elenyésző környezeti terhelést jelent majd a parkra nézve. Az épület energetikai ellátása során az a cél, hogy az épület károsanyag kibocsátással és egyéb gépészeti zajjal ne terhelje a környezetét, így a tervezés során elvetették a gázkazánok és egyéb folyadékhűtős megoldásokat. A jelenlegi kiviteli tervek alapján az épület fűtési és hűtési energia ellátását távfűtéssel és távhűtéssel, valamint talajszondás hőszivattyús rendszerrel oldják meg. Továbbá a belső gépészeti „hulladék hőt” is visszanyerik egy „okos” belső hőszivattyús rendszer segítségével, mellyel csökkenteni lehet a felhasznált energiát.

Látványterv

Tervező

A múzeum tervezőit nemzetközi építészeti tervpályázaton választották ki, melyet a világ egyik legjobbnak tartott építészirodája, a Pritzker-díjas japán SANAA (Sejima and Nishizawa and Associates) nyert el.

A tokiói székhelyű, immár 25 éves Sejima and Nishizawa and Associates – rövidebb nevén SANAA – építészeti stúdió igazán 2004-ben robbant be a nemzetközi múzeumtervezési szcénába a kanazawai 21. századi Kortárs Művészeti Múzeummal, amellyel a Velencei Biennále Arany Oroszlán-díját is besöpörte. A Kazuyo Sejima és Ryue Nishizawa által alapított iroda ezután sorban kapta a nagyobbnál nagyobb presztízsű felkéréseket a világ minden táján. Sikeres menetelésüket 2010-ben az építészeti Nobelnek is nevezett Pritzker-díjjal koronázták meg. A SANAA legtöbb munkája Japánban található, de Kínában, Hongkongban, Koreában, Törökországban, Svájcban, Hollandiában, Németországban, Franciaországban, Spanyolországban, Portugáliában, az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban is állnak épületeik. Épületeikre az úgynevezett szuperminimalizmus jellemző, pontosabban ezt ötvözik a japán gondolkodásra jellemző érzékenységgel. Nagy üveg- és acélfelületekben, tiszta formákban gondolkodnak, miközben törekednek az épített és a természetes környezet összhangjára. Projektjeik harmada művészeti funkcióhoz kötődik. Az alapító építészekre erős hatással volt és van a hagyományos japán építészet, hiszen ebben nőttek fel, ez vette körül őket. Különösen erősen hatott rájuk ennek az építészetnek néhány jellegzetes vonása, így például a fény, az átláthatóság, a nyitottság, és persze a kertek. Mindenütt fehér falakat alkalmaznak, kihasználva, hogy a természetes nappali fényt a fehér fal felerősíti, kiterjeszti. Az általuk tervezett múzeumok kivétel nélkül óriási nemzetközi figyelmet kapnak, elsősorban érzelmi intelligencián alapuló építészetük és szokatlan emberközeliségük miatt. Teljesség és harmónia jellemzi munkáikat, épületeik mentesek minden túlzástól és felesleges elemtől. A SANAA folyamatosan keresi a kapcsolatot a természet és az épített környezet között, a belső és a külső között, így legtöbb épületükre jellemző, hogy szinte átfolyik rajtuk a természet, elmosva a határokat a kint és bent között. Épületeikben olyan fluid terek jönnek létre, ahol minden megközelíthető, tulajdonképpen bárhonnan. Ennek legjobb példája a kanazawai múzeum, amely olyan szerkesztettségű kör alaprajzú épület, amelyben kockákat és hengereket helyeztek el, mindegyikben egy-egy kiállítással. Ezek között a látogató szabadon mászkálhat, a saját útvonalán nézheti meg a kiállításokat. Erősíti a koncepciót, hogy nincs főbejárat, minden oldalon ugyanolyan rangú bejáratok vannak, és a városi tér bármely pontjáról ugyanazt az élményt kapja az épületet szemlélő. A japán építésziroda nevéhez számos kiváló múzeumi épület fűződik a világ több pontján. Terveik alapján valósult meg például a Louvre Lensben megnyílt fiókmúzeuma, vagy az egymáson egyensúlyozó dobozokhoz hasonlító New York-i Új Kortárs Művészeti Múzeum. Szintén ők tervezték az amerikai toledói művészeti múzeum üvegpavilonját, valamint Svájcban, a Rolex Tudásközpontját is.

A gyűjtemény

Munkácsy, Rippl-Rónai, Csontváry, Monet, Cézanne, Gauguin, Renoir. Csak néhány művészóriás neve azok közül, akiknek műveit az Új Nemzeti Galéria fogja a páratlan alkotásokhoz méltó színvonalon, 21. századi látogatói és szakmai igényekhez mérten bemutatni. Az új múzeum egy olyan, a mai kor kihívásainak megfelelő, közel 50 ezer négyzetméteres otthont kap, amely méltó a Városligetben már több mint egy évszázada megépült intézményekhez és az egyik legfontosabb nemzeti közgyűjteményünk anyagához.

A Magyar Nemzeti Galéria jelenleg a budai Várban, az egykori királyi palota épületében működik, állandó kiállítása a közelmúltig kizárólag a magyar képzőművészetet mutatta be. Az új múzeum koncepciójának célja – a nemzetközi gyakorlatnak és a saját múzeumi tradícióinknak megfelelően – a magyar művészet nemzetközi kontextusba való visszahelyezése és annak az állapotnak a visszaállítása, amely a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria 1957-es különválasztását megelőzte. A szintén a Liget Projektnek köszönhetően felújított Szépművészeti Múzeum, 2018 év végi újranyitását követően, az 1800-as korszakhatárig együttesen mutatja be a nemzetközi és magyar anyagot, míg az Új Nemzeti Galéria az 1800-tól napjainkig terjedő korszakot öleli majd fel, s így a magyarországi és az európai képzőművészet modernkori fejlődésének folyamatát dokumentáló legnagyobb hazai múzeum lesz, amely a 19. század elejétől a jelenkorig gyűjti, őrzi és mutatja be a magyar és az egyetemes művészettörténet kiváló alkotásait. A Galéria minden eddiginél átfogóbb jövőbeli állandó tárlataival, vonzó időszaki kiállításokkal és társművészeti programokkal a 21. századi magyar és európai művészeti élet izgalmas helyszínének ígérkezik. Ahhoz, hogy ez valóra váljon, az új múzeumnak fel kell épülnie a Városligetben.

Az óriási, mintegy százezer műtárgyat őrző gyűjtemény legfontosabb darabjaival az új múzeumban találkozhatnak majd a látogatók, a raktári anyag pedig a közeli Szabolcs utcában már - szintén a Liget Projektnek köszönhetően - felépült, világszínvonalú múzeumszakmai háttérintézménybe, az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központba kerül.

Az Új Nemzeti Galéria nemcsak őrzője kíván lenni a rá bízott örökségnek, hanem továbbadója is: szeretné minél többek számára hozzáférhetővé, megismerhetővé és átélhetővé tenni azt. Az épület sajátosságaiból adódóan nagy alapterületű kiállítási termek jönnek létre, így az állandó kiállítások alapkoncepciója a nagyméretű, orientáló művek szinte kötöttségek nélküli kiállíthatósága miatt kevésbé feszes időrendi és lineáris megtekintést tesz majd lehetővé. A művészettörténeti időrend részleges megtartásával és a szabadabb, bárhol megszakítható, önálló szekciók létrehozásával lehetőség nyílik a különféle korszakokban jelentkező művészi csomópontok és tematikai egységek többrétegű áttekintésére. Említésre méltó újdonság továbbá, hogy nemcsak a szűken vett képzőművészeti anyag „felsorolása” történik majd; az enteriőrök (környezetkultúra) és a társművészetek (pl. fotók, plakátok) jelzésszeszű beemelésével az egyes korszakok tágabb vizuális kultúráját is megismerhetik a látogatók.

Petíció

Már több, mint félszázezren írták alá azt a Nagykanizsáról indult petíciót, amely arra kéri a Kormányt, hogy tegyen meg mindent a Liget Budapest projekt megmentéséért. A Szabó László, nagykanizsai nyugdíjas mérnök által indított felhívás szerint a főváros új vezetése meg akarja akadályozni az utóbbi száz év legnagyobb kulturális fejlesztésének magvalósítását.A petíció szerint azonban „Budapest nem csak a budapestieké, Budapest az egész országé, így ez mindenki javára és hasznára válik, mert Budapest a Nemzet Fővárosa”. Legyen a Liget Projekt büszkesége a Nemzet fővárosának! - zárul az aláírásgyűjtés, amihez ezen oldalon csatlakozhat.

Szabó László azt mondta: azért érezte fontosnak, hogy elindítsa a petíciót, mert úgy érzi, a főváros döntésének következtében egy történelmi lehetőséget szalaszt el az ország. Egy olyan lehetőség kapujában állunk, amely megvalósulása esetén az utánunk jövő nemzedékek büszkeséggel gondolnának a mai Magyarország polgárainak teljesítményére, távlatos gondolkodására és felelősségére.

Eddig Magyarország több mint 400 településéről írtak alá a petíciót, továbbá öt kontinensről, szerte a világból: Budapesttől Londonig, Székelyudvarhelytől New York-ig, Dunaszerdahelytől Tokióig, Szabadkától Sydney-ig, Csáktornyától Sao Paolo-ig fogtak össze a Liget projekt megmentéséért.

A projekt ma Európa legnagyobb, rangos nemzetközi díjakkal is elismert kulturális tartalmú városfejlesztési vállalkozása. Ez a beruházás fővárosunknak s így az országnak a millenniumi idők óta példátlan kulturális intézményfejlesztését valósítja meg, az ország történetének legnagyobb léptékű park- és tájépítészeti munkájával egyetemben, melynek köszönhetően a park zöldfelülete is jelentősen bővül, mennyiségében és minőségében egyaránt. A projekt legfontosabb eleme a Petőfi Csarnok helyén felépülő Új Nemzeti Galéria megvalósítása.

Támogassa Ön is a petíció célját!Több zöldet és több kultúrát a Városligetbe!

Videó

Támogatók

Ezért támogatják a művészek, alkotók, múzeumi szakemberek a Liget Projektet

Bachman Gábor | Kossuth-, Prima Primissima-, Balázs Béla-díjas építész, tervezőművész

„Ma Európa legnagyobb kulturális tartalmú városfejlesztési terve a Liget Budapest Projekt, melynek minden egyes megtervezett épülete egy stratégiailag, logisztikailag, építészetileg összefüggő, koherens egység része. Ennek az egységnek egyik, talán legfontosabb épülete az Új Nemzeti Galéria, melyet a Pritzker-díjas japán SANAA (Sejima and Nishizawa and Associates) építésziroda az egykori Petőfi Csarnok helyére tervezett. A tervben építészetileg és muzeológiailag a japán építészek világszínvonalon oldottak meg az egyedi és különleges kihívást: az épület transzparenciája révén az a természettel tökéletes egyensúlyban van. A terv a 21. század legkorszerűbb építészeti kihívásainak tesz eleget. Az új múzeum terve lehetővé teszi, hogy 50 ezer négyzetméteren a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria egyesített modernkori gyűjteményét újra együtt lehessen bemutatni. Mindezért támogatom, hogy az épület az eredetileg tervezett, számára egyedül érvényes helyszínen épüljön meg.”

Kas Oosterhuis | Emeritus Professor TU Delft, a budapesti Bálna építésze

„Várostervezés szempontjából támogatom, hogy új kulturális intézményeket építsenek a Városligetben. A Ligetet az évek során elhanyagolták, de az új épületek megfordítják ezt a romlást, és jelentős pozitív hatással lesznek a park minőségére és széles körű felhasználásra. Különösen igaz ez a Városliget azon részére, ahol az Új Nemzeti Galéria épülhet, és ahol eddig a Petőfi Csarnok állt: újra élet költözhet a területre, a park minősége pedig nagymértékben javulni fog a már épülő Magyar Zene Házának és a Millennium Házának (a most felújított egykori Olof Palme Háznak) is köszönhetően. Építészeti szempontból megkérdőjelezhetetlen, hogy a SANAA által tervezett épületek magas nemzetközi minőséget képviselnek. Terveik kivétel nélkül optimisták, tele vannak világossággal és átláthatósággal. Az Új Nemzeti Galéria garantáltan jelentős nemzetközi vonzerővé válhat a nemzeti és nemzetközi kulturális közöbség számára.”

Korniss Péter | Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és Pulitzer-emlékdíjas fotográfus, fotóriporter

„Kezdettől híve vagyok a Liget Projektnek. Rettenetesen elkeserítő, hogy az egész vitát – mint annyi mást is – már csak politikai oldalak szerint közelíti meg a közvélemény. Biztos vagyok abban, hogy a tervet támogatók és a tervet ellenzők között is léteznek értelmes és tisztességes vélemények. Ami engem illet, a Liget Projektet mindig is értékteremtő és nagyszabású ügynek tartottam, s most is így gondolom. Természetesen szakmai elfogultságomból ered, hogy a Magyar Fotográfiai Múzeum felépítését vártam leginkább, amiből sajnos nem lett semmi. Nagy veszteség ez a magyar fotográfiának, amely megérdemelné, hogy méltó otthonra leljen. Az Új Nemzeti Galéria megépítése fontos lenne! A képzőművészet hagyományosan kiemelt helye, s az iránta megnövekedett érdeklődés egyaránt indokolják az Új Nemzeti Galéria felépítését. Ami pedig a vitát illeti, nézetem szerint a Városliget szépségét, értékét és jelentőségét nem fenyegeti veszély az Új Nemzeti Galéria felépítésével. Sőt, a Városligetben, együtt több jelentős kulturális intézménnyel, hatalmas nyeresége lenne Budapestnek és az országnak.”

Barki Gergely | művészettörténész-kurátor

„Kezdetektől a Liget Projekt támogatói közé tartozom és soha nem tudtam megérteni e grandiózus vállalkozás dühödt ellenzőit. Érdemes lenne végre azt a számunkra oly sokszor feladott történelmi leckét megtanulnunk, hogy ne dolgozzunk magunk ellen, hogy a hasonló, az egész ország javát szolgáló projekteket ne fúrjuk önsorsrontó módon. Minden, a Liget projekthez hasonló célkitűzésű vállalkozás a világtörténelemben sikerrel járt és előnyeit a legtöbb esetben máig élvezzük. A Nemzeti Galéria mai állapotában, finoman szólva is vállalhatatlan helyszín nagyszabású, nemzetközi rangú tárlatok rendezésére éppúgy, mint az állandó kiállítás bemutatására. Reményt sem látok arra, hogy egy átalakítással optimálisabb múzeumi tereket lehetne nyerni az avítt épületből. A világot járó kurátorként mindenhol azt tapasztalom, hogy az újonnan épült múzeumok nem csak funkcionálisan váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, de egy-egy város új 'highlight'-jaivá váltak és a 'must see'-listák élére kerültek. Itt az ideje, hogy Budapest is büszkélkedhessen egy ilyen épülettel, ahol végre méltó körülmények között, nemzetközi szinten mutathatnánk be a magyar képzőművészet legjavát.”

Konok Tamás | Kossuth- és Prima Primissima-díjas festőművész, a Nemzet Művésze

„A Városligetbe tervezett Új Nemzeti Galéria – amely nemzetközileg elismert japán tervezők tervei alapján épülne – építési engedélyei rendelkezésre állnak. A nagyszabású terv mielőbbi megvalósítását támogatom, és remélem a munkálatok hamarosan elkezdődnek.”

Janesch Péter | Ybl Miklós- és Budapestért-díjas építész, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja

„Az Új Nemzeti Galéria tervezett helyén (és tovább), a több mint 14 ezer négyzetméter alapterületű Iparcsarnokban nyílt meg 1905. szeptember 9-én Csontváry Kosztka Tivadar gyűjteményes kiállítása. Képtelen dolognak tűnik, hogy egy 135 éve kulturális – leghosszabb ideig kiállítási – helyszínnek használt területet éppen most kellene felszántani és fűvel bevetni. Építészeti, muzeológiai és megtérülési szempontból is az Új Nemzeti Galéria egy egész – józanul nézve – elhagyhatatlan része. Az eltelt három évtized legrosszabb hagyományait követné, ha a hatalmi harc és a féltékenység megakadályozná a példamutatóan magas színvonalon kidolgozott terv-együttes megvalósulását.”

David Greenbaum | International Museum Construction Congress (IMCC) vezető testületének elnöke

„A budapesti Városliget egy egészen egyedi jelenség Európában, hiszen nincs még egy olyan zöld városrész, ahol a kulturális intézmények ennyire szervesen összekapcsolódtak volna a parkkal, annak több mint 100 éves történelme során. Nagy nemzetközi vonzerőt jelenthet a fővárosnak a Liget Budapest projekt megvalósulása, amely színvonalas kortárs múzeumi épületek építésével képzeli el a Városliget 21. századi újragondolását.”

Keserü Ilona | Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas festőművész

LEGYEN, létesüljön Új Nemzeti Galéria múzeumépület Budapesten a Városligetben! A MŰVEK várják, a múzeumlátogató fiatal, öreg és mindenféle korosztályból való nézők gondolatban sürgetik. Ne csak más országok fővárosában legyen lehetőség egymás mellett, szomszédos falakon nézni a szomszéd ország kortárs alkotójának festményeit, szobrait, objektjeit, nyomatait! Legyen miénk is a lehetőség: kinézünk az ablakon, szép idő van ( vagy éppen szélvihar ), gyerünk Barátainkhoz a halhatatlan művészeti alkotásokhoz, sétáljunk, vagy metrózzunk el hozzájuk a Ligetbe. (Vagy: Lizsébe, mondtuk régen ifjan és franciásan. A Szépművészeti, a Műcsarnok akkor is ott volt.) VÁRNAK A MŰVEK! Múzeumba azért megy az ember, hogy megváltozzon. A Nagy Művészet tökéletessége segít önmagunk hibás alkatrészeinek jobbra, működőképesebbre cserélése folyamatában. Korunk művésze meg csak átszalad (majd) hogy lássa, hogy néz ki a múlt hónapban festett képe a nagy P. Q. vászna mellett, igazolják-e egymást ebben a közelségben ? Mindenesetre ott függenek majd, (nem csak 50 évvel ezelőtt készült mesterműveink, hanem a tegnapiak is), és megy előre a Világ.

Ilona Keserü Ilona

szabad festész

Ezért írták alá a petíciót

„Nemcsak a fővárosé lesz a projekt, hanem az egész ország gyönyörűségére fog szolgálni. Vidéki révén is ragaszkodom a megépítéséhez!”

M.I. | Szombathely

„Aláírom, mert örömmel és büszkeséggel tölt el minden, ami szeretett fővárosunkat szebbé, vonzóbbá teszi!!!”

K.B.I. | Tatabánya

„Aláírom, mert bár vidéki vagyok, gyakran járok a fővárosban és szeretném én is élvezni a Liget adta lehetőségeket, és ez nyilván nem csak a budapesti lakosok számára nyújt kulturális kikapcsolódásra lehetőséget. Remélem néhány fővárosi (tisztelet a kivételnek) megérti, hogy ez nem csak róluk szól, Budapest minden magyaré, nem csak a budapestieké…”

T.O. | Heréd

„Aláírom, mert nagyon káros lenne egy ilyen nagy és látványos beruházást leállítani, ami Budapest és az ország javára épül, már eddig is komoly elismerést kiváltva külföldön is. Nagyon rég nem volt ilyen városképet meghatározó építkezés. Nem lenne ma annyi csodálatos szép épület, ha a kicsinyes politikai bosszúállást helyezték volna előbbre elődeink a fejlődéssel szemben.”

R.T. | Gyál

„Ha már meg lett tervezve, akkor egységes egészként kell megvalósítani a terveket, ne végezzenek félmunkát. Ki tudja mikor lesz még egy ilyen lehetősége az országnak, hogy ezt a történelmi jelentőségű területet rendbe szedje. 1896-ban is a nagyközönségnek építettek itt pavilonokat, most is a nagyközönséget fogja szolgálni a liget.”

M.M. | Hajdúszoboszló

„Mert ha megint fent járunk az unokáinkkal Budapesten, ne csak azt mutathassuk nekik, amit a nagy eleink építettek-szépítettek a világ magyarjainak fővárosán, hanem a mi időnkben is ezt tovább folytatják. Ettől minden magyar ember büszkébb és ez erősiti meg bennünk a hitet, hogy magyarnak lenni jó.”

T.B.K. | Délvidék

„Budapest az egész ország fővárosa, így mindnyájunk felelőssége, hogy az ilyen nagyszerű projektek megvalósuljanak.”

Sz.F.M. | Zalahaláp

„A fővárosban lakom a Ligettől nem messze. Gyermekeimmel kicsiny koruk óta gyakran járunk oda sétálni. Az utóbbi néhány évben elkezdődött valami, kutyafuttató épült, megújult a Szépművészeti Múzeum, játszótér felújítás, a korábban járhatatlan utak felújítása történt. Szeretném, ha ez folytatódna, és a liget méltó, élő és lélegző szíve lenne Pestnek.”

Cs.K. | Budapest

„Aláírom a petíciót, hogy Budapesten a Varosliget legyen meg inkább a kultúra a művészetek, a pihenés gyönyörű központja!”

S. K. P. | Phoenix, USA

Szeretném,ha megvalósulna! Az idősebb korosztályhoz tartozom,s kb.40 év távlatában tudok visszaemlékezni Budapestre. Nagyon örülök az elmúlt 10-12 év alatt történt pozitív változásoknak. Amikor a fővárosban járunk, mindig megnézzük az új, vagy megújult épületeket, tereket, sportlétesítményeket. Feltöltődünk, büszkék vagyunk. Elégedettséggel tölt el, hogy a főváros bármely más európai fővárossal felveheti a versenyt. Az ott rendezett nemzetközi események pedig az országnak is jó hírét keltik, s a vidékieknek is emlékezetes élményt adnak. Még ha nem is tudunk naponta felutazni,nem ott élünk,de fontos nekünk! Éppen ilyen lenne a Ligetben megvalósulható projekt is!

Dr. M. L-né | Sajószentpéter

Gyakori kérdések

A Városliget hagyományaihoz szervesen hozzátartozik, mi több, Európa szerte páratlan sajátossága, hogy a parkban több mint egy évszázada kulturális és rekreációs intézmények sora épült meg. Itt található a Budapest legnépszerűbb kulturális intézményei, közösségi és kikapcsolódási színterei közé tartozó Szépművészeti Múzeum, Műcsarnok, Vajdahunyad vára, Műjégpálya, Széchenyi Fürdő, és Állatkert, melyek évente több millió látogatót vonzanak. A Liget Budapest projekt ezt a gazdag hagyományt folytatja azzal, hogy Városligetben ugyan meglévő, de már a park szégyenfoltjainak számító romos épületek, illetve lebetonozott parkolók helyére új kulturális intézményeket hoz létre, melyek a már itt lévő, évszázados intézményekhez hasonlóan Budapest, sőt Magyarország új büszkeségei lesznek. A Liget saját hagyományaira épülő, azt 21. századi módon megújító Liget Budapest Projekt teljes körű megvalósítását követően a Városliget egy olyan új, európai rangú és hírnevű kulturális vonzerőt biztosít majd Magyarországnak, amelynek révén – az általa generált turisztikai többletbevételekből - megtérülhetnek a ráfordított kiadások. Ez a komplex vonzerő azonban csak akkor jön létre, ha a projekt nemzetközileg leginkább releváns, központi eleme, az Új Nemzeti Galéria is megvalósul.

Az Új Nemzeti Galéria épületének alapterülete nem foglal el nagyobb alapterületet a Városligetből, mint a már elbontott Petőfi Csarnok és a hozzá tartozott szabadtéri színpad együttes alapterülete, így az Új Nemzeti Galéria épülete nem vesz el zöldfelületet a Ligettől.

Egyetlen egy fát sem kell kivágni az Új Nemzeti Galéria építési területén, hiszen ott nem élnek fák, a helyszínen már 130 éve épületek állnak.

A Városligetben eddig közel 6 százalékos volt a beépítettségi arány, azaz ennyi területet foglaltak el a már meglévő épületek a parkban. Ám ez nem azt jelenti, hogy a többi 94 százalék az zöldfelület volna. A városligeti park több mint egyharmadát ugyanis utak, parkolók és egyéb lebetonozott felületek foglalják el, vagyis a Ligeten belül a zöldfelületek aránya jelenleg csak 60 százalékot tesz ki, s a parkfelület több mint egyharmada lebetonozott vagy leaszfaltozott terület. Ebből a lebetonozott egyharmad ligetnyi felületből egy jelentős részt újra zöldfelületté alakít a Liget projekt, így válik lehetővé, hogy a park zöldfelületeinek aránya a jelenlegi 60-ról 65 százalékra nőjön. S tekintve, hogy a tervezett új épületek mindegyike olyan területre épül, ahol korábban vagy épület vagy lebetonozott felület volt, ezért a beépítettségi mutató a Liget projekt teljes körű megvalósítása után sem fogja meghaladni a 7 százalékot, azaz a Városliget 93 százaléka a Liget projekt befejezését követően is beépítetlen marad. Ez a szám és a zöldfelületek arányának jelentős növelése is mutatja, mennyire téves vagy éppen megtévesztő állítás a Liget projekt kapcsán a Városliget „beépítéséről” beszélni.

Ez a helyszín mindig is a Városliget pezsgő közösségi színtere volt, a parkban itt állt 1885-től a Nagy Iparcsarnok, később a Budapesti Nemzetközi Vásár egyik központi pavilonja, majd a Petőfi Csarnok. Vagyis ma nem létezik egyetlen olyan ligetlátogató sem, aki ennek a helynek a karakterét másnak tapasztalhatta volna, mint amilyen az a fentebb említett intézményekkel együtt volt. Ezért téves vagy megtévesztő állítás az Új Nemzeti Galéria megépítése okán a Városliget eddigi közpark jellegének elvesztésével riogatni: az ugyanis pontosan ugyanolyan marad, mint eddig. Az egész Európában egyedülálló gazdagságú kulturális és rekreációs intézményi kínálat és a zöldfelületi kikapcsolódás lehetőségeinek az aránya nem fog megváltozni, sőt mind a kettő gyarapodni fog: egyszerre lesz több zöld és több kultúra a Városligetben!

Szó sincs róla. A Liget Budapest projekt ma Európa egyik legnagyobb kulturális tartalmú városfejlesztése, amely a Városligetet minden elemében a saját évszázados hagyományai, a történetileg kialakult intézményi és térszerkezete alapján újítja meg. A projekt keretében új épületek kizárólag ott épülnek, ahol eddig is épületek vagy éppen parkolófelületek voltak, a parkfelület megújítása szempontjából pedig a Liget projekt Magyarország történetének legátfogóbb kert- és tájépítészeti programja. A projekt lehetővé teszi, hogy az ország legrégebbi, sokak által pihenésre, sportolásra, kikapcsolódásra használt, ám az elmúlt évtizedekben egyre jobban lepusztuló közparkja zöldfelületeiben is megújuljon és újra sokrétű és magasszínvonalú élményt tudjon adni a látogatóinak. A park megújítása során eltűnnek a feleslegesen nagy területet elfoglaló, töredezett útburkolatok, a használton kívüli, leromlott állapotú épületek, a Ligetet övező beton parkolók, valamint az autóforgalom. Helyüket átveszik a tájépítészeti tervek alapján biológiailag teljes értékben felújított zöldfelületek, a gyermekek igényei szerint kialakított biztonságos játszóhelyek, a korszerű sportpályák, az újonnan kialakított séta- és bicikliutak és megújulnak, gazdagodnak a park élővilága számára fontos élőhelyek, növényi társulások is.